És íme leültem írni a bevezetőt, magam sem hiszem. Egy gyönyörű gyertya ég előttem az asztalon. Elmerülök lángjának táncában, s lassan szavakká formálom mindazt, amit meg szeretnék osztani veletek.
Nem szeretem a hosszú bekezdéseket. Sok felesleges maszlag és az ember csak várja valamit biztosan nyújt mire a végére ér. Fontos elolvasni, mert mi ha pont e miatt lemaradok valami fontosról. Ezért én megpróbálom rövidre fogni.
Egy aprócska láng vagyok a mindenség fényéből, egy csepp vagyok a hatalmas tengerből., úgy ahogy ti is.. Amint e sorokat olvassátok mindnyájatokat a barátommá fogadlak-hisz valahol mindig is azok vagyunk. Egyetlen hatalmas erőből származunk. Ugyan olyan vagyok, mint bárki közületek. Élem napjaimat, hatalmas hibákat vétek, melyeket aztán javítgatok, és megosztom szeretetemet, és egy kicsit más szemmel figyelem a világot.
Azért szólok most hozzád-hozzátok, hogy megoszthassam tapasztalataimat, élményeimet, érzéseimet.Hiszem, hogy érdekes és értékes olvasmányhoz juttathatlak.