A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus), ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,
hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”
– Apostolok cselekedetei 2:1 - 2:4, Károlyi-biblia
A pünkösdi népszokásokban keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek.
Európa számos országában is ez tapasztalható a pünkösdi hagyományokban.
A termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál ezekben a szokásokban.
Pünkösd ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.
Tavaszköszöntés - Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám, valamint távol tartsa a gonosz szellemeket, boszorkányokat. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.
Csíksomlyói búcsú - Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyományáról a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.
Pünkösd után – tavasztól őszig – tartották a lakodalmakat, ezért kapcsolódnak a Pünkösdhöz a párválasztó szokások is.
A pünkösdi harmatról azt tartották, hogy az – ha azzal mosakodnak – elűzi a szeplőt és szebbé varázsolja a lányt. A pünkösdi rózsát a mosdóvízbe szórták, mert ha abban fürdenek, akkor egészségesek lesznek.
Mint láthatjuk, Pünkösd mindannyiunk számára hozhat szépet, szeretetteljeset. Tarthatjuk a keresztény ünnep szerint, magunkévá tehetjük a népszokások némelyikét (azért ha mezítelenül készülünk harmatot szedni hajnalban, lehetőleg ne a Városligetet válasszuk), vagy egyszerűen csak díszítsük otthonunkat illatos pünkösdi rózsával és bodzaággal, és szívünkben elcsendesedve fogadjuk AtyAnya áldását az ünnepen…
Lolaverzum részére
Steierlein Alexa tollából