Létezik, olyan, hogy feltétel nélküli szeretet? Vagy ez egy spirituális csillámpóni?
Sokszor sokféle képen hallani a feltétel nélküli szeretetről. Gyakran látom a félreértelmezését is. Amikor valaki bármit megtehet velem, mert nincsenek határaim, vagy rosszul mutattam meg őket, és én mégsem, vonom felelősségre, vagy nem haragszom erre a személyre, mert „feltétel nélkül” szeretem (elfogadom) őt, akkor valójában vétek. Vétek a szeretettel szemben.
Mégpedig azért mert magammal szemben vétek.
Őt feltétel nélkül szerettem, önmagamat meg semennyire sem.
Ebben látom a csapdát. Sokszor feltétel nélküli szeretettel kendőzzük azt, ha valaki tiszteletlen velünk. Jók akarunk lenni a teremtő felé, elnézőek, szeretetteljesek… és elfelejtjük önmagunkkal kezdeni a sort.
Nem lehetek egészséges egy olyan kapcsolatban, ahol tőlem feltétel nélküliséget várnak, de nekem nem adják azt meg!
Szóval, ha engem kérdeztek, ahogy a jin jang jelben sincs abszolút fekete, vagy fehér, úgy feltétel nélküli szeretet sem létezik a maga nemében.
DE SZERETHETÜNK JÓL!
és hogy ez mit jelent? Majdnem feltétel nélküli szeretetet, de csak majdnem.
AZ én olvasatomban ez azt mondja, hogy „a te szükségleteid mentén szeretlek téged”, úgy, ahogy „te érzed, ha szeretnek, hogy szeretve vagy”, úgy ahogy te kívánod. Nem a saját elképzeléseimet követem, hogy kimutassam, mennyire szeretlek. Hanem feléd fordulok, és azt kérdezem, TE miből érted, hogy szeretlek?
Mutasd meg nekem, hogyan szeresselek, hogy tudd „feltétel nélkül szeretlek”. Tanítsd meg, mitől vagy boldog!
Ne úgy szeresselek, hogy én főztem neked borsófőzeléket, ha kell, ha nem, mert szeretlek és vérig sértődöm, ha nem eszed meg. Ebben a helyzetben az én elképzelésem győz, nem a te igényed. Ezzel mutatom meg neked, hogy szeretlek, de lehet te ebből nem érted, én pedig csalódom. Végül mindketten csalódunk.
„AZ ilyen szeretethez bátorság és önismeret kell. Hogy ki merjük mondani, nem szeretem a borsófőzeléket, tejbegrízt kérek. Ismernem kell magamat, hogy a borsófőzeléket nem szeretem, a tejbegrízt viszont imádom. És ha már magamat ismerem, akkor tudom megmutatni és elkérni tőled is. Úgy, hogy legközelebb tejbegrízzel várhass.”
És ha minden ember így tenne a Földön, akkor lenne sok - sok ember, aki az én szükségleteimmel is foglalkozna, és én is sok - sok embert szükségletei mentén szerethetnék.
Az embernek legnagyobb esélye a feltétel nélküli szeretetre, gyermeke és kutyája (vagy bármely más házi kedvence) irányában van. De ha jobban megfigyeled, akkor pontosan látni fogod, hogy mindkettőnél teljesül a feltétele: szükségletei mentén mutatod ki, hogy szereted őt.
Ő a fontosabb, hogy ő jól legyen.
Akkor miért ne tehetnénk ezt meg felnőttek egymással is?
Neked ki mutatja ki, hogy te vagy a legfontosabb, hogy szükségleteid kielégüljenek?
Ha tetszett cikkünk, olvasd el ezeket is:
Csatlakozz FB csoportunkhoz!